1Mint együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét. 2Mert õ mondja: Kellemetes idõben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idõ, ímé itt az üdvösség napja. 3Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék. 4Hanem ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tûrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban. 5Vereségben, tömlöczben, háborúságban, küzködésben, virrasztásban, bõjtölésben. 6Tisztaságban, tudományban, hosszútûrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben, 7Igazmondásban, Isten erejében; az igazságnak jobb és bal felõl való fegyvereivel; 8Dicsõség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint hitetõk, és igazak; 9Mint ismeretlenek, és mégis ismeretesek; mint megholtak, és ím élõk; mint ostorozottak, és meg nem ölöttek; 10Mint bánkódók, noha mindig örvendezõk; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók, és mindennel bírók. 11A mi szánk megnyílt ti néktek, korinthusiak, a mi szívünk kitárult. 12Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben. 13Viszonzásul (mint gyermekeimnek szólok) tárjátok ki ti is szíveteket. 14Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? 15És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívõnek hitetlenhez? 16Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élõ Istennek temploma vagytok, a mint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és õk én népem lesznek. 17Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket, 18És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.