1Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvûnél, a ki bolond. 2A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki [csak] a lábával siet, hibázik. 3Az embernek bolondsága fordítja el az õ útát, és az Úr ellen haragszik az õ szíve. 4A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytõl pedig az õ barátja elválik. 5A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul. 6Sokan hizelegnek a nemeslelkû embernek, és minden barát az adakozóé. 7A szegényt minden atyjafia gyûlöli, még barátai is eltávolodnak tõle; unszolja szavakkal, de õk eltünnek. 8A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megõrzi az értelmességet, jót nyer. 9A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész. 10Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem [illik] a szolgának uralkodni a fejedelmeken. 11Az embernek értelme hosszútûrõvé teszi õt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket. 12Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az õ jóakaratja. 13Romlása az õ atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelõdése. 14A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség. 15A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik. 16A ki megtartja a parancsolatot, megtartja õ magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal. 17Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az õ jótéteményét megfizeti néki. 18Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény [felõle;] de annyira, hogy õt megöld, ne vigyen haragod. 19A nagy haragú [ember] büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled [haragját.] 20Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre. 21Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg. 22A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál. 23Az Úrnak félelme életre visz; és [az ilyen] megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik. 24Bemártja a rest az õ kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza. 25Ha a csúfolót megvered, az együgyû lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt. 26A ki atyjával erõszakoskodik, anyját elûzi: gyalázatos és megszégyenítõ fiú az. 27Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, [mely téged arra visz], hogy a bölcseségnek igéjétõl eltévedj. 28A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot. 29A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.