1Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit! 2Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét. 3Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat. 4Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen. 5Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl. 6Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai! 7Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete. 8Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen; 9A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl. 10És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül, 11Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül. 12Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban, 13És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez: 14Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:] 15Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok! 16Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré, 17Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el; 18A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala, 19Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt. 20Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt; 21Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán; 22Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá. 23És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék. 24És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál. 25Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival. 26Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala. 27Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén. 28Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek. 29Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat. 30Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.] 31Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon. 32Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre. 33És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit. 34Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár. 35És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté. 36És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét. 37És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges. 38Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket. 39Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel. 40Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket. 41Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon. 42Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának. 43Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal. 44És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét. 45Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!