1Az éneklõmesternek; Dávidé. Az Úrban bízom; hogy mondhatjátok az én lelkemnek: fuss a ti hegyetekre, mint a madár?! 2Mert ímé, a gonoszok megvonják az íjat, ráillesztették nyilokat az idegre, hogy a sötétségben az igazszívûekre lövöldözzenek. 3Mikor a fundamentomok is elrontattak, mit cselekedett az igaz? 4Az Úr az õ szent templomában, az Úr trónja az egekben; az õ szemei látják, szemöldökei megpróbálják az emberek fiait. 5Az Úr az igazat megpróbálja, a gonoszt pedig, az álnokság kedvelõjét, gyûlöli az õ lelke. 6Hálókat hullat a gonoszokra; tûz, kénkõ és égetõ szél az õ osztályrészök! 7Mert az Úr igaz; igazságot szeret, az igazak látják az õ orczáját.