1Az éneklõmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. 2Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül. 3Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedõ ajakkal kettõs szívbõl szólnak. 4Vágja ki az Úr mind a hizelkedõ ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond. 5A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk? 6A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik. 7Az Úr beszédei tiszta beszédek, [mint] földbõl való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva. 8Te Uram, tartsd meg õket; õrizd meg õket e nemzetségtõl örökké. 9Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.