1Grádicsok éneke. &Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem. 2Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól [és ]a csalárd nyelvtõl! 3Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?! 4Vitéznek hegyes nyilait fenyõfa parázsával. 5Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom! 6Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyûlölõivel! 7Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, õk viadalra [készek.]