1Dávid zsoltára. &Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai. 2Mert õ alapította azt a tengereken, és a folyókon megerõsítette. 3Kicsoda megy fel az Úr hegyére? És kicsoda áll meg az õ szent helyén? 4Az ártatlan kezû és tiszta szívû, a ki nem adja lelkét hiábavalóságra, és nem esküszik meg csalárdságra. 5Áldást nyer az Úrtól, és igazságot az idvesség Istenétõl. 6Ilyen az õt keresõk nemzetsége, a Jákób [nemzetsége,] a kik a te orczádat keresik. Szela. 7Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók; hadd menjen be a dicsõség királya. 8Kicsoda ez a dicsõség királya? Az erõs és hatalmas Úr, az erõs hadakozó Úr. 9Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel örökkévaló ajtók, hadd menjen be a dicsõség királya! 10Kicsoda ez a dicsõség királya? A seregek Ura, õ a dicsõség királya. Szela.