1Dávid zsoltára; fia, Absolon elõl való futásakor. 2Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók! 3Sokan mondják az én lelkem felõl: Nincs számára segítség Istennél, Szela. 4De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsõségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet. 5Felszóval kiálték az Úrhoz, és õ meghallgata engemet, az õ szentsége hegyérõl. Szela. 6Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem. 7Nem félek sok ezernyi néptõl sem, a mely köröskörül felállott ellenem. 8Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted. 9Az Úré a szabadítás; [legyen] a te népeden a te áldásod. Szela.