1A Kóráh fiainak zsoltáréneke. 2Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az õ szentséges hegyén. 3Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélsõ észak felé, a nagy királynak városa. 4Isten van az õ palotáiban, ismeretes ott, mint menedék. 5Mert ímé, a királyok összegyûltek, de tovatüntek együttesen. 6Meglátták õk, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak. 7Rémület fogta el ott õket, fájdalom, a milyen a szülõasszonyé; 8A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit. 9A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerõsítette azt az Isten! Szela. 10A te kegyelmedrõl elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében. 11A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod. 12Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért. 13Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait. 14Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendõ nemzedéknek: 15Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, õ vezet minket mindhalálig!