1Az éneklõmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták õt a filiszteusok Gáthban. 2Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem! 3Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos [Isten!] 4Mikor félnem kellene is, én bízom te benned. 5Isten által dicsekedem az õ igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem? 6Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra. 7Egybegyûlnek, elrejtõznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet. 8Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket! 9Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlõdbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát? 10Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten. 11Dicsérem Istent, az õ ígéretéért, dicsérem az Urat az õ igéretéért. 12Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem? 13Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat; 14Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstõl; hogy járjak Isten elõtt az életnek világosságában.