1Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az. 2Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem õ benne bízom! 3Mert õ szabadít meg téged a madarásznak tõrébõl, a veszedelmes dögvésztõl. 4Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az õ hûsége. 5Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstõl, a repülõ nyíltól nappal; 6A dögvésztõl, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít. 7Elesnek mellõled ezeren, és jobb kezed felõl tízezeren; és hozzád nem is közelít. 8Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését! 9Mert [azt mondtad] te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá: 10Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz; 11Mert az õ angyalainak parancsolt felõled, hogy õrizzenek téged minden útadban. 12Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kõbe. 13Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt. 14Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom õt, felmagasztalom õt, mert ismeri az én nevemet! 15Segítségül hív engem, ezért meghallgatom õt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsõítem õt. 16Hosszú élettel elégítem meg õt, és megmutatom néki az én szabadításomat.