1Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! 2Így szóljanak az ÚR megváltottai, akiket megváltott az ellenség kezéből, 3és összegyűjtött a különböző országokból; keletről, nyugatról, északról és délről. 4Vannak, akik bolyongtak a pusztában, úttalan utakon, nem találtak lakott várost. 5Éheztek is, szomjaztak is, elcsüggedt a lelkük. 6De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és kimentette őket szorult helyzetükből. 7A helyes útra vezette őket, hogy lakott városba jussanak. 8Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, 9mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket. 10Vannak, akik sötétségben ültek, a halál árnyékában, nyomorultan vasra verve, 11mert engedetlenek voltak Isten parancsával szemben, megvetették a Felséges döntését. 12Ezért szenvedéssel törte meg szívüket, elbuktak, nem volt segítőjük. 13De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből. 14Kihozta őket a sötétségből, a halál árnyékából, köteleiket pedig letépte. 15Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, 16mert betörte az érckapukat, és leverte a vaszárakat. 17Vannak ostobák, akiknek szenvedniük kellett vétkes életük és bűneik miatt. 18Minden ételtől undorodtak, már a halál kapuihoz jutottak. 19De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből. 20Elküldte igéjét, meggyógyította, és a sír mélyéről kimentette őket. 21Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, 22mutassanak be hálaáldozatot, beszéljék el ujjongva tetteit! 23Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak, munkájukat a nagy vizeken végezték. 24Ezek látták az ÚR tetteit, csodáit a mélységes tengeren. 25Szavára forgószél támadt, fölemelték őket a hullámok. 26Égig emelkedtek, majd a mélybe zuhantak, kétségbeestek a veszedelemben. 27Imbolyogtak, tántorogtak, mint a részegek, bölcsességük egészen odalett. 28De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és kiszabadította őket szorult helyzetükből. 29Lecsendesítette a forgószelet, elcsitultak a hullámok. 30Örültek, amikor azok elsimultak, és a kívánt kikötőbe vezette őket. 31Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, és az emberekkel tett csodáiért! 32Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és dicsérjék a vének gyűlésében! 33A folyókat pusztává tette, a forrásokat sivataggá, 34a gyümölcstermő földet szikessé a rajta lakók gonoszsága miatt. 35A pusztában bővizű tavat árasztott, a szomjú földön forrásokat. 36Éhezőket telepített oda, akik várost alapítottak lakóhelyül. 37Mezőket vetettek be, és szőlőket ültettek, amelyek termést és gyümölcsöt hoztak. 38Megáldotta őket, és nagyon elszaporodtak, állatokban sem láttak hiányt. 39De azután megfogyatkoztak, és görnyedeztek az elnyomás, a baj és gond miatt, 40amikor gyalázatot zúdított az előkelőkre, és úttalan pusztaságban kellett bolyonganiuk. 41De a szegényeket oltalmazza a nyomorúságban, nemzetségüket megszaporítja, mint egy nyájat. 42Látják a becsületesek, és örülnek, az álnokok pedig befogják szájukat. 43Aki bölcs, jegyezze meg ezeket, és értse meg az ÚR kegyelmes tetteit!