1Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az ÚR törvénye szerint élnek. 2Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt, 3nem követtek el álnokságot, hanem az ő útjain jártak. 4Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák. 5Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartván rendelkezéseidet! 6Akkor nem vallanék szégyent, ha figyelnék minden parancsolatodra. 7Tiszta szívből adok hálát neked, tanulva igazságos döntéseidet. 8Megtartom rendelkezéseidet, ne hagyj el engem soha! 9Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet. 10Teljes szívből kereslek téged, ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól! 11Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. 12Áldott vagy te, URam! Taníts meg rendelkezéseidre! 13Ajkam fölsorolja szád minden döntését. 14Minden gazdagságnál nagyobb öröm, ha intelmeid szerint élhetek. 15Utasításaidon elmélkedem, és figyelek ösvényeidre. 16Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg. 17Bánj jól szolgáddal, hogy élhessek, és én megtartom igédet. 18Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed. 19Jövevény vagyok a földön, ne rejtsd el előlem parancsolataidat! 20Őrlődik lelkem, mert vágyódik döntéseid után mindenkor. 21Megdorgálod az átkozott kevélyeket, akik eltérnek parancsolataidtól. 22Fordítsd el rólam a gyalázatot és a megvetést, hiszen megfogadtam intelmeidet. 23Ha a fejedelmek összeülnek, és rólam tárgyalnak, szolgád akkor is rendelkezéseidről elmélkedik. 24Csak a te intelmeidben gyönyörködöm, azok az én tanácsadóim. 25Életem a porhoz tapad: eleveníts meg igéddel! 26Ha dolgaimat elbeszélem, te meghallgatsz. Taníts meg rendelkezéseidre! 27Értesd meg velem utasításaid célját, hogy elmélkedjem csodáidon! 28Nem tudok aludni a bánat miatt, erősíts meg engem igéddel! 29Tarts engem távol a hazugok útjától, és ajándékozz meg kegyelmesen törvényeddel! 30Az igaz utat választottam, döntéseidet magam előtt tartom. 31Ragaszkodom intelmeidhez, URam, ne engedj megszégyenülnöm! 32Parancsolataid útján járok, mert bizakodó szívet adsz nekem. 33Taníts, URam, rendelkezéseid céljára, hogy megfogadjam azokat mindvégig! 34Tégy értelmessé, hogy megfogadjam törvényedet, és megtartsam teljes szívvel. 35Vezess parancsolataid útján, mert abban gyönyörködöm. 36Add, hogy szívem intelmeidre hajoljon, ne a haszonlesésre! 37Fordítsd el tekintetemet, hogy ne nézzek hiábavalóságra, a te utadon éltess engem! 38Teljesítsd be szolgádon ígéretedet, amelyet az istenfélőknek adtál! 39Fordítsd el tőlem a gyalázatot, amelytől borzadok, mert jók a te döntéseid! 40Eleveníts meg igazságoddal, mert vágyódom utasításaidra. 41Teljesedjék be rajtam kegyelmed, URam, és megígért szabadításod, 42hogy választ tudjak adni gyalázóimnak, hiszen igédben bízom. 43Ne vedd ki számból teljesen az igazság beszédét, mert a te döntésedre várok. 44Meg akarom tartani törvényedet állandóan, mindörökké. 45Tágas téren járok, ha a te utasításodat keresem. 46Királyoknak is elmondom intelmeidet, és nem vallok szégyent. 47Gyönyörködöm parancsolataidban, mert szeretem őket. 48Elfogadom parancsolataidat, mert szeretem őket, és elmélkedem rendelkezéseiden. 49Emlékezz szolgádnak tett ígéretedre, amelyhez nekem reménységet adtál. 50Ez a vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem. 51Bármennyire csúfolnak is a kevélyek, mégsem hajolok el törvényedtől. 52Ha ősrégi döntéseidre gondolok, megvigasztalódom, URam! 53Elragad az indulat a bűnösök miatt, akik elhagyták törvényedet. 54Rendelkezéseid olyanok nekem, mint az énekek, azon a helyen, ahol jövevény vagyok. 55URam, éjjel is gondolok nevedre, megtartom törvényedet. 56Ez jutott nekem, mert megfogadtam utasításaidat. 57URam, én örökségem! Ígérem, hogy megtartom igéidet. 58Teljes szívből esedezem előtted: légy kegyelmes hozzám ígéreted szerint! 59Utaimat megfontolom, lépteimet intelmeidhez igazítom. 60Sietek, nem tétovázom, megtartom parancsolataidat. 61Ha bűnösök kötelei fonnak is körül, nem feledkezem meg törvényedről. 62Éjfélkor fölkelek, hogy hálát adjak neked igazságos döntéseidért. 63Barátja vagyok mindazoknak, akik istenfélők, és megtartják utasításaidat. 64URam, kegyelmed betölti a földet. Taníts engem rendelkezéseidre! 65Jót tettél szolgáddal ígéreted szerint, URam! 66Taníts engem helyes értelemre és ismeretre, mert hittel fogadtam parancsolataidat. 67Mielőtt nyomorúság ért, tévelyegtem, de most megtartom beszédedet. 68Jó vagy te, és jót teszel, taníts engem rendelkezéseidre! 69Hazugságot koholtak ellenem a kevélyek, de én megfogadom utasításaidat tiszta szívből. 70Kövér a szívük, érzéketlen, én pedig törvényedben gyönyörködöm. 71Jó nekem, hogy nyomorúság ért, hogy megtanuljam rendelkezéseidet. 72Jobb nekem a te törvényed, mint ezernyi arany és ezüst. 73Kezed alkotott és megerősített, tégy értelmessé, hogy megtanuljam parancsolataidat! 74Látnak engem, és örülnek az istenfélők, mert igédben reménykedem. 75Tudom, URam, hogy igazak döntéseid, igazad volt, hogy megaláztál. 76Vigasztaljon meg engem szereteted, ahogyan megígérted szolgádnak. 77Teljesedjék be rajtam irgalmad, hogy éljek, mert törvényedben gyönyörködöm. 78Szégyenüljenek meg a kevélyek, mert galádul bántak velem, én pedig utasításaidon elmélkedem. 79Forduljanak hozzám az istenfélők, akik ismerik intelmeidet. 80Bár lenne szívem tökéletes rendelkezéseid szerint, hogy ne valljak szégyent! 81Szabadításod után sóvárog lelkem, igédben reménykedem. 82Sóvárogva tekintek ígéretedre: Mikor vigasztalsz meg engem? 83Bár olyan vagyok, mint a füstre tett tömlő, nem feledkezem meg rendelkezéseidről. 84Hány napja van még szolgádnak? Mikor tartasz ítéletet üldözőimen? 85Vermeket ástak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek. 86Minden parancsolatod igaz. Galádul üldöznek, segíts meg! 87Csaknem kiirtottak a földről, mert nem hanyagoltam el utasításaidat. 88Tartsd meg életemet kegyelmesen, én pedig megtartom intelmeidet. 89URam, igéd örökké megmarad, szilárdan, akár az ég. 90Nemzedékről nemzedékre megmarad igazságod. Megszilárdítottad a földet, ezért áll. 91Döntéseid szerint áll ma is, mert téged szolgál a mindenség. 92Ha nem törvényed gyönyörködtetne, elpusztulnék nyomorúságomban. 93Sohasem felejtem el utasításaidat, mert azokkal éltetsz engem. 94Tied vagyok! Szabadíts meg, hiszen utasításaidat kutatom. 95Arra várnak a bűnösök, hogy elpusztíthassanak, de én intelmeidre figyelek. 96Látom, hogy vége lesz mindennek, ami megvan, de a te parancsolatod végtelen. 97Mennyire szeretem törvényedet! Egész nap azon elmélkedem. 98Bölcsebbé tesz ellenségeimnél parancsolatod, és enyém marad az örökké. 99Minden tanítómnál okosabb lettem, mert intelmeiden elmélkedem. 100Értelmesebb vagyok a véneknél, mert megfogadtam utasításaidat. 101Nem lépek lábammal semmilyen rossz útra, hogy megtarthassam igédet. 102Döntéseidtől nem tértem el, mert te tanítottál azokra. 103Milyen édesek ínyemnek ígéreteid! Édesebbek, mint számnak a méz. 104Utasításaid értelmessé tettek, ezért gyűlölök minden hamis ösvényt. 105Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. 106Esküszöm és fogadom, hogy megtartom igazságos döntéseidet. 107Nagy nyomorúságba jutottam, tartsd meg életemet ígéreted szerint, URam! 108Önként vállalt fogadalmaimat fogadd kegyesen, URam, és taníts engem döntéseidre! 109Életem folyton veszélyben van, törvényedről mégsem feledkezem meg. 110Csapdát készítettek nekem a bűnösök, utasításaidtól mégsem tértem el. 111Intelmeidet kaptam örökségül örökre, azok örvendeztetik szívemet. 112Szívből törekszem rendelkezéseid teljesítésére, ennek örök jutalma van. 113Gyűlölöm a kétszínűséget, de szeretem törvényedet. 114Rejtekhelyem és pajzsom vagy, igédben reménykedem. 115Távozzatok tőlem, ti gonosztevők! Én megfogadom, Istenem, parancsolataidat. 116Támogass engem ígéreted szerint, hogy éljek, és ne szégyenítsd meg reménységemet! 117Erősíts engem, hogy megszabaduljak, és mindig törődni fogok rendelkezéseiddel. 118Elveted mindazokat, akik eltérnek rendelkezéseidtől, mert ármánykodásuk galád. 119Salaknak tartod a föld minden bűnösét, ezért szeretem intelmeidet. 120Megborzadt a testem, mert rettegek tőled, félek ítéleteidtől. 121Azt tettem, ami törvényes és igaz, ne szolgáltass ki a hatalmaskodóknak! 122Vállalj kezességet szolgádért, hogy a kevélyek ne hatalmaskodjanak rajtam! 123Szemem epedve várja segítségedet és megígért igazságodat. 124Bánj kegyelmesen szolgáddal, taníts engem rendelkezéseidre! 125Szolgád vagyok, adj értelmet, hogy megismerjem intelmeidet! 126Itt az ideje, hogy cselekedj, URam, mert megszegték törvényedet! 127Én pedig szeretem parancsolataidat, jobban az aranynál, a színaranynál is. 128Ezért mindenben helyeslem utasításaidat, és gyűlölök minden hamis ösvényt. 129Csodálatosak intelmeid, azért megfogadja azokat lelkem. 130Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket. 131Kinyitom számat és lihegek, úgy vágyódom parancsolataid után. 132Fordulj felém, és könyörülj rajtam, ahogyan szoktál azokon, akik szeretik nevedet. 133Szilárdítsd meg lépteimet ígéreteddel, hogy ne uralkodjék rajtam semmiféle gazság. 134Szabadíts meg a hatalmaskodó emberektől, hogy megtarthassam utasításaidat. 135Ragyogó arccal nézz szolgádra, és taníts engem rendelkezéseidre! 136Könny patakzik szememből azok miatt, akik nem tartják meg törvényedet. 137Igaz vagy, URam, és helyesek döntéseid. 138Elrendelt intelmeid igazak, és igen megbízhatók. 139Belső indulat sorvaszt engem, mert ellenfeleim megfeledkeztek igédről. 140Nagyon tiszta a te beszéded, szolgád szereti azt. 141Bár kicsiny és megvetett vagyok, utasításaidat mégsem felejtem el. 142Igazságod örökké igaz, és törvényed maradandó. 143Ínség és nyomorúság ért engem, parancsolataid mégis gyönyörködtetnek. 144Intelmeid örökké igazak, tégy értelmessé, hogy éljek! 145Teljes szívből kiáltok hozzád: Hallgass meg, URam! És én megfogadom rendelkezéseidet. 146Hozzád kiáltok: Szabadíts meg! És én megtartom intelmeidet. 147Ébren vagyok virradatkor, és fohászkodom, igédben reménykedem. 148Ébren van szemem az éjszakai őrváltáskor is, és elmélkedem ígéreteiden. 149Hallgasd meg szavamat kegyelmesen! URam, döntéseiddel éltess engem! 150Közel vannak hozzám, akik galádul üldöznek, törvényedtől viszont eltávolodtak. 151De te is közel vagy, URam, és minden parancsolatod maradandó. 152Régóta ismerem intelmeidet, örökre megállapítottad azokat. 153Lásd meg nyomorúságomat, és szabadíts meg, mert nem felejtettem el törvényedet. 154Pereld peremet, és válts meg, ígéreted szerint tartsd meg életemet! 155Távol van a bűnösöktől a segítség, mert nem törődnek rendelkezéseiddel. 156Nagy a te irgalmad, URam, döntéseiddel éltess engem! 157Sokan vannak üldözőim és ellenségeim, intelmeidtől mégsem fordultam el. 158Láttam a hűtleneket, és megundorodtam, mert nem tartották meg beszédedet. 159Lásd, mennyire szeretem utasításaidat! URam, tartsd meg életemet kegyelmesen! 160Igéd tartalma maradandó, és minden igaz döntésed örökre szól. 161Fejedelmek üldöznek ok nélkül, de szívemet csak igéd rettentheti meg. 162Úgy örülök beszédednek, mint aki nagy zsákmányra talál. 163A hazugságot gyűlölöm, utálom, törvényedet azonban szeretem. 164Naponta hétszer dicsérlek téged igazságos döntéseidért. 165Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak meg azok. 166Segítségedben reménykedem, URam, és teljesítem parancsolataidat. 167Megtartja lelkem intelmeidet, mert nagyon szeretem azokat. 168Megtartom utasításaidat és intelmeidet, hiszen minden utamat ismered. 169URam, hadd szálljon hozzád esedezésem, tégy értelmessé igéddel! 170Jusson színed elé könyörgésem, ígéreted szerint ments meg engem! 171Áradjon ajkamról a dicséret, mert megtanítasz rendelkezéseidre. 172Válaszoljon beszédedre nyelvem, mert minden parancsolatod igaz. 173Kezed legyen segítségemre, mert utasításaidat választottam. 174Szabadításodra vágyom, URam, törvényedben gyönyörködöm. 175Tartsd meg életemet, hogy dicsérhesselek, és döntéseiddel segíts engem! 176Bolyongok, mint az eltévedt juh. Keresd meg szolgádat, hiszen nem feledkeztem meg parancsolataidról.