1Dávidé, abból az időből, amikor eszelősnek tettette magát Abimeleknél, aki aztán elkergette, ő pedig elment. Áldom az URat mindenkor, állandóan őt dicséri szám. 2Az ÚRral dicsekszik lelkem. Hallják ezt az alázatosak, és örülnek. 3Hirdessétek velem az ÚR nagyságát, magasztaljuk együtt az ő nevét! 4Az ÚRhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem. 5Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk. 6Kiáltott a nyomorult; az ÚR meghallgatta, és minden bajából kiszabadította. 7Az ÚR angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket. 8Érezzétek, és lássátok, hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá menekül. 9Féljétek az URat, ti szentjei, mert nem szűkölködnek az istenfélők. 10Az oroszlánok is sínylődnek, és éheznek, de akik az ÚRhoz folyamodnak, nem nélkülözik a jót. 11Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, megtanítalak benneteket az ÚR félelmére. 12Ki az az ember, akinek tetszik az élet, és szeretne jó napokat látni? 13Vigyázz, hogy nyelved ne szóljon rosszat, és ajkad ne beszéljen csalárdságot! 14Hagyj fel a rosszal, és cselekedj jót, törekedj békességre, és kövesd azt! 15Az ÚR szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. 16Az ÚR a gonosztevők ellen fordul, emléküket is kiirtja a földről. 17Akik az ÚRhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból. 18Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti. 19Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az ÚR. 20Megőrzi minden csontját, egy sem törik el közülük. 21Halálos veszedelem éri utol a bűnöst, megbűnhődnek, akik gyűlölik az igazat. 22Az ÚR megváltja szolgái életét, és nem kell bűnhődnie senkinek, aki hozzá menekül.