1A karmesternek: Mélyhangú húros hangszerre. Dávid zsoltára. URam, ne feddj meg haragodban, ne ostorozz indulatodban! 2Kegyelmezz, URam, mert elcsüggedtem, gyógyíts meg, URam, mert reszketnek tagjaim! 3Lelkem is csupa reszketés, és te, URam, meddig késel? 4Fordulj hozzám, URam, mentsd meg életemet, szabadíts meg, mert irgalmas vagy! 5Mert a halál után nem emlegetnek téged, ki ad hálát neked a sírban? 6Belefáradtam a sóhajtozásba. Egész éjjel könnyekkel áztatom ágyamat, könnyeimmel öntözöm fekvőhelyemet. 7Szemem elhomályosodott a bánattól, fénye megtört sok ellenségem miatt. 8Távozzatok tőlem mind, ti gonosztevők, mert meghallotta az ÚR hangos sírásomat! 9Meghallgatta könyörgésemet az ÚR, imádságomat elfogadta az ÚR. 10Megszégyenül, és reszketni fog nagyon minden ellenségem, meghátrál, és megszégyenül egy pillanat alatt!