1A karmesternek: Húros hangszerre. Dávidé. Hallgasd meg panaszomat, Istenem, figyelj imádságomra! 2A föld végéről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem a kősziklára, mert az igen magas nekem! 3Hiszen te vagy menedékem, erős bástyám az ellenség ellen. 4Hadd lakjam mindenkor sátradban, hadd meneküljek szárnyad oltalmába! (Szela.) 5Mert hallottad, Istenem, amit megfogadtam, a nevedet félőkkel együtt adtál nekem örökséget. 6Adj napokat a király napjaihoz, évei nemzedékekre terjednek! 7Ülhessen trónján mindenkor Isten előtt, szeretet és hűség oltalmazza őt! 8Akkor állandóan éneklek nevedről, naponként teljesítem, amit megfogadtam.