1Ászáf zsoltáréneke. 2Istenem, ne maradj csendben, ne hallgass, és ne légy tétlen, Istenem! 3Hiszen háborognak ellenségeid, gyűlölőid fenn hordják fejüket. 4Néped ellen titkon ármányt szőnek, tanácskoznak védenceid ellen. 5Jertek - mondják -, irtsuk ki e népet, ne is emlékezzenek többé Izráel nevére! 6Mert egyetértésben tanácskoznak, szövetséget kötnek ellened 7Edóm lakói és az izmáeliek, a móábiak és a hagriak, 8Gebál, Ammón és Amálék, Filisztea, Tírusz lakóival. 9Asszíria is hozzájuk csatlakozott, támasza lett Lót fiainak. (Szela.) 10Úgy bánj velük, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábínnal a Kísón-pataknál, 11akik megsemmisültek Éndórnál, és a föld trágyájává lettek! 12Tégy úgy előkelőikkel, mint Órébbel és Zeébbel, minden főemberükkel úgy, mint Zebahhal és Calmunnával, 13akik ezt mondták: Foglaljuk el Isten birtokát! 14Istenem, tedd őket olyanná, mint az ördögszekér, vagy mint a szélhordta polyva! 15Ahogyan a tűz fölgyújtja az erdőt, és a láng égeti a hegyeket, 16úgy üldözd őket viharoddal, úgy rémítsd őket forgószeleddel! 17Borítsd el gyalázattal arcukat, hogy keressék nevedet, URam! 18Szégyenüljenek meg, és rémüldözzenek örökké, pironkodjanak, és vesszenek el!